Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.
| | |
DARÁNY
Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.
A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.
A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál.
| | |
Református Gyülekezet Darány 7988 |
|
| | |
Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány |
|
| | |
Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537 |
|
| | |
HOMOKSZENTGYÖRGY
Esperesi székhely is volt között, Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész. Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.
A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.
| | |
Református Gyülekezet Istvándi 7987 |
|
| | |
ISTVÁNDI:
A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.
Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt.
Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.
| | |
KÁLMÁNCSA.
Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.
Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."
| | |
Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538 |
|
| | |
|
Református Egyház
Dunántuli Református Kántorképző
| | |
|
|
4. Emlékkönyv 1929 Homokszentgyörgy |
EMLÉKKÖNYV
FŐTISZTELETŰ ÉS FŐMÉLTÓSÁGÚ
DR ANTAL GÉZA
DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS PÜSPÖK URNAK
A BELSŐSOMOGYI EGYHÁZMEGYÉBEN
1926. ÉVI ÁPRILIS HÓ 11-TŐL 15.-IG
1927. ÉVI MÁJUS 15-TŐL 31.-IG TARTOTT
EGYHÁZLÁTOGATÁSÁRÓL
SZERKESZTETTE
NEMESDÉDI SZABÓ BÁLINT
HETESI LELKÉSZ
EGYHÁZMEGYEI FŐJEGYZŐ S TANÜGYI ELNÖK
PÁPA
NYOMTATOTT FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDA BETÜIVEL
1929
Homokszentgyörgy.
Lelkész: Zákányi József, sz. 1891. Homokszentgyörgyön szolgál 1927 óta.
Tanító: Lieber István, sz. 1905. Homokszentgyörgyön szolgál 1926 óta.
Gondnokok: Berki József, Keserű István. Presbiterek: Abrók József, Bekk István, Berényi Ferenc, Boncz István, Boncz János, id. Kiss István, Nagy István, Szabó József, id. Tóth János, ifj. Tóth János, Varga József.
A község létezéséről legrégibb adat 1425-ből van. 1565-ben török birtok, ugyane század második két évtizedében Ungnád Kristóf és Nádasdy Ferenc birtoka. Valószínűleg az ő védelmük és a közeli Kálmáncsa hatása alatt alakulhatott meg református egyháza, melyről különben semmi ténybeli bizonyíték nincs kezeink között. 1794-ben életben volt 85—90 éves emberek vallomása szerint régen preoránsmesterek voltak náluk s akkori templomuk már a harmadik. Az 1744-iki inquisitio jegyzőkönyve egy 1721-ben épült templomról is megemlékezik. Anyaegyházzá 1789-ben alakult s ennek 100 éves évfordulóját 1889-ben nagy ünnepélyességgel tartották meg.
Templom és lelkészlak építéséről adatok nem állanak rendelkezésre. A templomot renoválták s a tornyot újrafedték 1904-ben, ugyanekkor szerezték be az orgonát, az új szentedényeket s az urasztali bársonyterítőt is. Háborús célra elvitt nagyobb harang helyett 1922-ben vettek egy 273 kg.-os harangot. A lelkészlakon nagyobb renoválásokat végeztek 1927-ben. Ez évben épült a lelkészi gazdasági épület is.
Iskola, tanítólakás. A mostani iskola 1898-ban épült 5413 frt. költséggel. Korszerű, kényelmes épület. Ezzel egyidejűleg emelték a tanítói gazdasági épületeket is. Az iskolaépületet 1909-ben jelentékeny mérvben renoválták.
Lelkészek: Mészáros János 1789, Rétyi Gazda József 1790, Begedi Péter 1792, Begedi Péter 1835, Barakonyi Kristóf 1884—1926, Zákányi József 1927-től a mai napig.
Tanítók. Az anyaszentegyházzá alakulás előtt 1789-ig működtek: Unyomi ?, Losonczi, Gergely deák, Hollósi Pál, sok ideig szolgált, Veres István, Gálos —, Barla Szabó János 30 évig, Dalnoki József, Kaposi Gábor, Rétyi Gazda József, Török Mihály, Szentgyörgyi Kompa Ferenc. Ennek idején nyerték meg a lelkésztartási jogot. Ettől kezdve tanítók voltak: Ember Ferenc 1791, Szabó István 1796, Bányai József 1798, Dobai József 1799, Pécsi Gábor 1800, Szűcs János 1803, Dékány István 1808, Szakáll Mihály 1817, Máthé Gergely 1826, Süttő Ferenc 1830, Benedek Pál 1831, Dienes János 1832, Őry Ferenc 1834, Babócsai Ferenc 1836, Szalai István 1837, Ódor Ádám 1841, Király Károly 1851, Babócsai Ferenc ?, Verbay István ?, Nagy Károly 1860, Győrffy József 1861, Szilágyi István 1862, Nagy Károly 1863, Babócsai Ferenc 1864 (harmad izben), Nagy Károly 1867, Biró József 1893—1926, Lieber István 1926-tól a mai napig.
| | |
|
|
Reformálta Szent Eklézsiák |
|
| | |
Somogyi Református Egyházmegye |
Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár
http://www.csvmrg.hu
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt
Kies tartomány!
Íly számkivetve volt
Nálad minden tudomány?
Hát csak sertést nevelt-é
Itt a makk s haraszt?
Hát csak kanásznak termett
A somogysági paraszt?
Istenem!
Senki sem
Vette észbe,
Hogy e részbe
Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
- ily tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?
Debrecen és Patak
Messze estenek
Ide, hol a múzsák
Nem is esmértettenek.
Ami kevés pénz bejött,
Két-három póra,
Nagyobb dologra ment el
Borra avagy disznóra.
A szegény
Pórlegény
Vagy bodnárnak,
Vagy betyárnak,
Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa
Egy szép megyének!
Hol a magyar lelkek
Megvetve heverének.
Óh, nem fáj-é a szíve
Minden magyarnak,
Hogy a magyar fiakkal
Gondolni nem akarnak?
De tán jő
Oly idő,
Melyben nékünk
A vidékünk
Új Hélikon lesz. -
Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei
| | |
ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK |
|
| | |
Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány |
|
| | |
|
Darány Angster Orgona 1903
| | |
2018 - 61 éves lenne!
Honlapokon
|
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent viga- szunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János |
|
ÉDESANYJA
özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya
12 évi özvegység
38 évi gyászolás után,
2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez.
Megszünt sirásaitól, gyászától
és fájdalmától.
Élt 84 évet.
Nyugodjék békében
Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!
|
| | |
|
Istvándi orgona 1872
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
