Somogy megye déli részén az Öszpötei és a Rigóci erdők, a Duna-Dráva Nemzeti Park, s a méltán híres Barcsi ősborókás környékén találhatók a gyülekezeteink. A múlt fényes, dicsőséges, megkapó, szinte hihetetlen. És a jelen - Isten kegyelméből még létezünk.
| | |
DARÁNY
Az 1832. évben épített "falusi-katedrális" belülről szép és jónak mondható állapotban van. Angster orgonája ismét szól. Kivülről siralmas képet láthatnak az átutazók s a gyülekezet tagjai. Itt is igaz, hogy csak a népe költözött el, útközben elhagyta templomát és néha a hitét is.
A gyülekezet - 95 fő felnőtt - Isten Igéjéből szeretne élni. Magyarságukat, a falú és a gyülekezet úgy is őrzi, hogy Erdélyi testvérgyülekezettel és testvérfalúval tartják a kapcsolatot.
A jelen nehéz öregnek és fiatalnak egyaránt. Az egyik már nem tud dolgozni, a másik nemhogy munkát, még munkahelyet se talál.
| | |
Református Gyülekezet Darány 7988 |
|
| | |
Presbiteri Konferencia 2011.04.16 Darány |
|
| | |
Református Gyülekezet Homokszentgyörgy 7537 |
|
| | |
HOMOKSZENTGYÖRGY
Esperesi székhely is volt között, Barakonyi Kristof II. esperes-lelkész. Gyülekezet lélekszáma ekkor 900 fő. - Később magyar Honvédség települt a faluba. Ma a laktanya is, a rabló és mindent pusztító idő markába került! Ma a Gyülekezet a maradék 16 keresztyénből áll. Hűségesek. Konfirmációi fogadalmukat több évtized után is megtartják.
A gyülekezet templomépítő lelkésze id BEGEDEY PÉTER 1782 - 1834-ig 52 éven át szolgált. Fia, - a tűzvész után a parókiát és iskolát építette ujjá - BEGEDY PÉTER 1835 -1882-ig 48 éven át volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Az Ő fia volt Begedy István Istvándi esperes-lelkésze volt 1863-1919.
| | |
Református Gyülekezet Istvándi 7987 |
|
| | |
ISTVÁNDI:
A 16. században két temploma is volt, az egyik kéttornyú ... Szigetvár eleste (1566) után a törökök - mint sok más templomot Somogyban – lebontatják, a másikat kiválthatja Ábrok György 100 tallérért. Falú megmaradt, még fejlődött is. Történelem viharai nem kerülték el. De népe maradt.
Mikor elvették tőle "a földet;" mindent elhagyott. Falut, házat, földet, rokont, otthont, egyházát, temetőt - templomot. Van amelyik romokban van, van amelyiket maga tett rommá. Amit nem tett meg a harcok, a pusztítások, a végveszély idején, azt megtették, amikor lába alól s kihúzták a talajt.
Új népe is van a falúnak, régen a cigánysoron laktak vagy a falú környékén - ma romáknak, is nevezik, Ők Beások akik a cigány (férfi) nevet használják. Falu lakosainak 2/3 részét ők alkotják. 1930 körül 90 roma élt, itt ma kb. 470 fő.
| | |
KÁLMÁNCSA.
Évszázadokon át híres mezőváros volt. Kereskedői Debrecentől Bajorországig jártak. Így lett kiemelkedő szerepe a XV.- XVI. században. Mátyás király prépostja Kálmáncsehy Domonkos a nagy tudású és megbízható diplomata, majd a reformáció korában a XVI. századi Debrecen első reformátora is itt született: Kálmáncsehi Sánta Márton. Később a század első tudós teológus-reformátora, - Aki itt "lesz a helvét irányzat" követője és itt alapít református főiskolát és lesz a térség első püspöke is: Szegedi Kis István. Igaz, itt veti fogságba a török, melyből két év után szabadul. Ma egy kis zsákfalú...500 fö 70 református.
Sajnos, híre is megkopott, hiszen ma már nem a múlt kötelez. Akit nem Isten Lelke vezérel, elvágja gyökereit és gyümölcstelen életével példázza - Sinka István szavai - "A szöllőnek édességét sose ízleli a karó..."
| | |
Református Gyülekezet Kálmáncsa 7538 |
|
| | |
|
Református Egyház
Dunántuli Református Kántorképző
| | |
|
|
5. Csánki Dezső,Vályi András, Fényes Elek leírása |
Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Csánki Dezső
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELMI FÖLDRAJZA A HUNYADIAK KORÁBAN. A M. T. AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL ÍRTA DR. CSÁNKI DEZSŐ. I. KÖTET
BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1890.
Szent-György. a) Scengurg. (1283: Árpádk. új okmt. XII. 382.) Zenthgewrgh. (1390: Dl. 7663. 7566.) Zenthgerg. (1431: Dl. 12421.) Zenthgywrgh. (1437: Dl. 24727.) Zenthgyergh. (1438: Dl. 13169.) Kyszenthgyurgh. (1448: Dl. 14168.) Kyszenthgergech. (! 1455: Dl. 14915.) Zenthgpewrgh. (1495: Dl. 20306.) Kys Zenth Gyergh. (1536: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 7.) A XV. században olykor Patához tartozott. A közelében (dny.) fekvő mai Tót-Szent-György értendő. – 1466-ben 50 jobbágy-telket számoltak össze benne. Ugyankkor kő-temploma volt, fa-toronynyal. Úgy látszik, ezt a falut kell értenünk az 1494-ben egy, a patai uradalommal szomszédos nemes nevében fölmerülő «Hodoszenthgergh» alatt is. (Dl. 20159.) A Hodos folyó ugyanis e tájon (például Merenye mellett is) folyt dél felé. – b) Valentinus de Sancto Georgio et Joachim de Sarkuz – egyezkednek. (1303: Anjouk. okmt. I. 62.) Zenthgwrgh in Sarkewz. (1360–1466: Muz. llt.) Menchew al. nom. Zenth Gyewrgh. (1403: Dl. 12800. 8881.) Menthew. Menthew al. nom. Zenth Giurgh. (1403–1404: Fejér, X. 4. 201. 289.) Sarkewzy Zenth Gewrgh. (1424: Dl. 12800; 1455: Dl. 14952.) Zenthgywrgh. (1468: Dl. 16739.) Zenthgyergh. (1498: Dl. 12800.) A gordovai Fancsoké (és köznemeseké) volt. – A mai Balaton-Sz.-Györgynek felel meg, Marczalitól ény. – Az 1536. évi adólajstrom szerint e helység nem a Fancsoké. (Orsz. Llt. Conscr. dical. 41. l.) – c) Poss. Zenthgywrgh. (1400: Pannonh. főapáts. házi llt. V. L.) Zenthgergh. (1417: Haz. okmt. III. 306.) Ma puszta, Boldogasszonyfától ny.-é. – d) Zenthgyergh. (1409: Dl. 12800; 1411: Dl. 9850; 1455: Dl. 14952; 1498: Dl. 12800.) Besenye zenth Gyerg. (1424: Dl. 12800.) Zenthgywrgh. (1435: Dl. 12800.) Zentgywrg. (1536. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical. 16.) Mint (részben) a gordovai Fancsok birtoka, mindig Besenyővel együtt fordúl elő s ezért a Lengyel-Tótitól ény. elterülő, Bezseny (Bézseny) pusztával szomszédos mai szent-györgyi pusztának látszik megfelelni. Templomát 1424-ben említik. – e) Zenthgyurgh. (1425: Dl. 14562.) Az 1536. évi adólajstromban (I. h. 6. l.) «Zenthgywrg» alakban Kálmáncseh és Őszpete közt sorolják föl. Ott találjuk ma Homok-Szent-Györgyöt, Szigetvártól ny.-é. – f) Zenthgyergh. (1487: Dl. 19320.) Mernye, Somodor és Magyar-Atád táján feküdt.
Magyarország leírása - Vályi András
MAGYAR ORSZÁGNAK LEÍRÁSA.
Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a’ betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak.
KÉSZÍTETTE VÁLYI ANDRÁSKIRÁLYI MAGYAR UNIVERSITÁSBÉLI PROFESZSZOR. ELSŐ KÖTET. BUDÁN, A’ KIRÁLYI UNIVERSITÁSNAK BETŰIVEL. 1796.
SZENT GYÖRGY. Homok Sz. György. Magyar falu Somogy Várm. földes Ura Gr. Szécsényi Uraság, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Szulokhoz közel, mellynek filiája; Csokonyától, melly Uradalomhoz tartozik, n. k. 1 mértföldnyire; határbéli jó földgye 2 nyomásbéli, erdeje mind épűleti fákat, mind abrontsnak valókat szolgáltat; malma is van Gyöngyös vizén, szőleje tsekély, legelője, réttyei hasznosak.
Magyarország geográfiai szótára Fényes Elek
MAGYARORSZÁG GEOGRAPHIAI SZÓTÁRA, MELLYBEN MINDEN VÁROS, FALU ÉS PUSZTA, BETÜRENDBEN KÖRÜLMÉNYESEN LEIRATIK. KIADTA FÉNYES ELEK. PESTEN, 1851. NYOMATOTT KOZMA VAZULNÁL.
Ennyi (szerk. HP) De ez nem Homokszentgyörgy .
Szent-György (Tót-), magyar falu, Somogy vmegyében, 483 ref. lak., ref. anyaekklézsiával, vizimalmokkal, jó marhatartással. F. u. gr. Széchenyi Lajos. Ut. p. Babócsa.
| | |
|
|
Reformálta Szent Eklézsiák |
|
| | |
Somogyi Református Egyházmegye |
Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és Könyvtár
http://www.csvmrg.hu
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt
Kies tartomány!
Íly számkivetve volt
Nálad minden tudomány?
Hát csak sertést nevelt-é
Itt a makk s haraszt?
Hát csak kanásznak termett
A somogysági paraszt?
Istenem!
Senki sem
Vette észbe,
Hogy e részbe
Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
- ily tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?
Debrecen és Patak
Messze estenek
Ide, hol a múzsák
Nem is esmértettenek.
Ami kevés pénz bejött,
Két-három póra,
Nagyobb dologra ment el
Borra avagy disznóra.
A szegény
Pórlegény
Vagy bodnárnak,
Vagy betyárnak,
Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa
Egy szép megyének!
Hol a magyar lelkek
Megvetve heverének.
Óh, nem fáj-é a szíve
Minden magyarnak,
Hogy a magyar fiakkal
Gondolni nem akarnak?
De tán jő
Oly idő,
Melyben nékünk
A vidékünk
Új Hélikon lesz. -
Csokonai Vitéz Mihály
összes költeményei
| | |
ZSOLTÁROK, DÍCSÉRETEK, HALLELUJÁK |
|
| | |
Pótor Imre fordítása: Kálvin tanulmány |
|
| | |
|
Darány Angster Orgona 1903
| | |
2018 - 61 éves lenne!
Honlapokon
|
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent viga- szunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk! Arany János |
|
ÉDESANYJA
özv Jakab Istvánné Cserveni Ibolya
12 évi özvegység
38 évi gyászolás után,
2017 május 3.-án Hazatért Teremtőjéhez.
Megszünt sirásaitól, gyászától
és fájdalmától.
Élt 84 évet.
Nyugodjék békében
Természetes, hogy e mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!
|
| | |
|
Istvándi orgona 1872
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
